2007. augusztus 31., péntek
Poszt helyett
Most lenne mit írnom. És nem fogok. Túl személyes, túl zavaros, túlságosan fogalmam sincs. Van valami, az biztos, hogy van valami. És mégsem tudom, hogy lesz-e valami. Szikrázik a levegő, de talán jobb lenne, ha nem tenné. Fájni fog ez még, a tücsök rúgja meg. Azt az érzést meg ismerem. Ehh.
2007. augusztus 26., vasárnap
Szávay
Á, úgyse tudok mit mondani. Kéne itt áradozni jó sokat, mert kellett ez a lány nekünk magyar teniszbuziknak nagyon, és áradozom is magamban, de írásban az nem az igazi.
Azt azért megjegyezném, hogy Magyarországon valahogy még most is sokadrangúnak tűnik a tenisz. Nincs statisztikai kimutatásom, de az a benyomásom, hogy kábé kétezer olyan sportág van, amelyikkel könnyebb a címlapra kerülni, mint a tenisszel (bár most olvasom, hogy valami csoda folytán ma a NS szép nagy képpel mégis kitette előre). Amit Ági csinált ezen a héten, ahhoz fogható kevés történt a magyar sportban mostanában. Mert hogy mondjuk a kajakosok megnyerik a vébét ebben vagy abban a számban, az tök nagy dolog, de hát hála az égnek, megszoktuk, úgy mentek oda, hogy esélyesek, és megcsinálták, vagy másodikak lettek, vagy ilyesmi. Le a kalappal nyilván.
De ez a lány a selejtezőből ment el a döntőbe egy tier II-es tornán, basszus. Ha nem szórakozik vele a dereka, ahogy kinézett, meg is nyerhette volna minden további nélkül, olyat pedig még soha senki nem csinált. Itt van a brék, amit aztán sikerült végigvinnie az első szett megnyeréséhez, valami jótét lélek feltette:
Marha jó az is, hogy megvertük az olaszokat szerdán, de Ági mostani teljesítményéhez az lesz fogható, ha mondjuk a Honvéd elmegy legalább a nyolc közé az UEFA-kupában. Legyen így, de vannak kétségeim.
Jut eszembe focisták. Ez a lány egy hét alatt 10 óra 14 percet töltött a pályán. Mér van az, hogy egy focista zokog, ha két meccse van egy héten, ami ugye kerek 3 óra? Oké, egy teniszező utána lehet, hogy két hétig nem indul el tornán, és igaz, ami igaz, senki nem csúszik be a sípcsontjára stoplissal, de akkor is. Ráadásul most pihi se igen van, kedden kezdi a US Opent. Hát, jó lenne, ha a hát rendben lenne addigra.
És különben még jófej is, amennyire a weboldalán lévő bejegyzéseiből kiderül. Meg a meccs utáni interjúból.
Azt azért megjegyezném, hogy Magyarországon valahogy még most is sokadrangúnak tűnik a tenisz. Nincs statisztikai kimutatásom, de az a benyomásom, hogy kábé kétezer olyan sportág van, amelyikkel könnyebb a címlapra kerülni, mint a tenisszel (bár most olvasom, hogy valami csoda folytán ma a NS szép nagy képpel mégis kitette előre). Amit Ági csinált ezen a héten, ahhoz fogható kevés történt a magyar sportban mostanában. Mert hogy mondjuk a kajakosok megnyerik a vébét ebben vagy abban a számban, az tök nagy dolog, de hát hála az égnek, megszoktuk, úgy mentek oda, hogy esélyesek, és megcsinálták, vagy másodikak lettek, vagy ilyesmi. Le a kalappal nyilván.
De ez a lány a selejtezőből ment el a döntőbe egy tier II-es tornán, basszus. Ha nem szórakozik vele a dereka, ahogy kinézett, meg is nyerhette volna minden további nélkül, olyat pedig még soha senki nem csinált. Itt van a brék, amit aztán sikerült végigvinnie az első szett megnyeréséhez, valami jótét lélek feltette:
Marha jó az is, hogy megvertük az olaszokat szerdán, de Ági mostani teljesítményéhez az lesz fogható, ha mondjuk a Honvéd elmegy legalább a nyolc közé az UEFA-kupában. Legyen így, de vannak kétségeim.
Jut eszembe focisták. Ez a lány egy hét alatt 10 óra 14 percet töltött a pályán. Mér van az, hogy egy focista zokog, ha két meccse van egy héten, ami ugye kerek 3 óra? Oké, egy teniszező utána lehet, hogy két hétig nem indul el tornán, és igaz, ami igaz, senki nem csúszik be a sípcsontjára stoplissal, de akkor is. Ráadásul most pihi se igen van, kedden kezdi a US Opent. Hát, jó lenne, ha a hát rendben lenne addigra.
És különben még jófej is, amennyire a weboldalán lévő bejegyzéseiből kiderül. Meg a meccs utáni interjúból.
2007. augusztus 3., péntek
Harminchét
Ma vagyok 37. Érdekes, nem érdekel. Az érdekel, hogy több mint két hete nem láttam a fiamat, de holnap végre együtt leszünk; az érdekel, hogy délelőtt nyertem egy tragikusan szar teniszmeccset; az érdekel, hogy eltöltöttem néhány órát egy teniszedzővel, és sokat segített; az érdekel, hogy kaptam ma egy kedves sms-t meg egy kedves levelet; az érdekel, hogy pár korsó sör mellett kiválókat röhögtünk két barátommal, és megszületett a The Artin' of Fartin' című cédé alapgondolata (rajta a Breaking the Wind of Change című számmal). Ilyesmi.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
