Most már öt kyunál tartunk mind a ketten, szóval citrom övet viselhetünk büszkén ezentúl. A többi apuka, aki nagyjából ott tart, ahol én, magasabb övszínre vizsgázott inkább, én viszont nem akarom lehagyni Lócit, meg különben is, hova az a nagy rohanás, így több idő jut gyakorolni mindent.
A kellemetlen élmény, hogy Lóci éppen olyan, mint én. Szétizgulja magát stresszhelyzetben. A gyakorlatnál mondjuk gond nem volt egy szál se, de az elméletnél totál lefagyott. Azért némi atyai bíztatással megoldotta, mert tudta, amit tudni kellett, de mi lesz így az éreccségin? Már csak kilenc év! (Úristen, már félúton jár az éreccségiig, most esett le.) Majd valahogy tréningolni kell, hogy nyugi.
Öregszel, vazze, most készíttess magadról te is fényképeket :)
VálaszTörlésIgen... egyébként gratulálok! :)
VálaszTörlésVárjál, mingyárt jön a slideshow, abban lesznek rólam is képek, csak még tanulom a bloggert.
VálaszTörlésA kretén Picasaweb csak akkor enged diavetítést beágyazni, ha amerikai angolra van állítva a nyelv. Mire rájöttem, basszus...
VálaszTörlés