2008. január 31., csütörtök

Egy stoptábla, M és az agyam

Az úgy volt, hogy tegnap vittem haza M-et a suliból, és eljött egy kereszteződés (Bajcsy-Zsilinszky -- Szent Imre sarok), ahol megálltam a stoptáblánál úgy, ahogyan kell. Aztán balra néztem. Úgy, ahogy azt nem kell. Merthogy a keresztutca jobbról balra egyirányú. A mázlim, amikor elindultam, az volt, hogy nem jött senki a közelben, a középkorú Szuzukis nő, aki érkezett, gond és különösebb fékezés nélkül megállt.

Szóval nem is volt hűdenagy riadalom, inkább később esett le, hogy nem lett volna túl jó húzás M-et összetörni enmagammal egyetemben.

A magyarázat annyi, hogy agyilag teljesen zokni vagyok, hétfőn, kedden, szerdán félkettőkor hagytam abba a melót, és hát az elmúlt heteim se voltak sokkal különbek.

Mindenesetre tegnap eszem ágában nem volt dolgozni este kicsit se, megnéztem a House MD 4. szezon 10. részt (ami vicces módon karácsonyi sztori, csak az írósztrájkos átrendezés miatt most jutottak el odáig Ámerikában, hogy leadják), aztán ágy. De mondjuk így is késő lett belőle, mindegy, nem kellett használni az agyamat, és az már pihenés. Egyre gyakrabban kapom magam azon, hogy nem ott van a fejem, ahol kéne, hanem azon filózok, hogy lesz kész, amit ma mindenképp meg kell csinálnom. Van, aki alkalmas erre a pörgésre, erre az állandóan jövök-megyek-dolgozomra - én nem igazán. Vagyis persze muszáj, úgyhogy alkalmazkodom.

El kéne menni két hétre Izlandra vagy valami, és nem gondolni iskolára, könyvekre, cikkekre, szövegekre. Vinni kéne egy könyvet, és valami gejzír tövében olvasgatni, mert fingom nincs, mikor olvastam ki utoljára egyet - arra se érek rá.

Mindegy, agykikapcs megúszva, nem úgy tűnt, hogy M-et kiakasztottam, később mailt is váltottunk, és asszem, nem utált továbbra sem. Majd lesz valami.

UPDATE:
Aztán M ma is hazajött velem, úgyhogy ezek szerint még be mer ülni mellém. Halleluja.

2008. január 27., vasárnap

A Post for a Bottle

Friends, Romans, countrymen.

I've decided to remove this post. I'd like to assure you that nothing of particular interest to you ever lied therein.


2008. január 21., hétfő

He'd Better Be Walking Alone Somewhere Far from Anfield

Én barom állat meg persze, ha nem is érek rá, leültem Liverpool-meccset nézni. Ez ügyben szeretném bátortalanul megjegyezni, hogy Benitezt azonnali hatállyal kell kirúgni a vérbe. Amióta itt van, a Liverpool az egyik legszarabb focit játszó csapat lett széles e világon.

Nemtom, miről beszélhet taktikai értekezleten, de szerintem kábé így hangzik a támadójáték elemzése: "Today Fernando and Dirk up front. I think you have to concentrate on next match. Championship not over. Try and score goals. Steve this game not just about heart, you need cool mind. Go."

Ide egy edzővel, aki ki tud hozni valami tisztességes kreatív játékot ebből a csapatból, mert hiszek benne, hogy Torresből, Gerrardból, Benayounból, Babelből, Kewellből, talán Voronyinból ki lehet. Kuytból persze nem, de hát istenem. Ja, és Dél-Amerika legjobbja ide vagy oda, Lucasból sem.

Ha meg bajnokcsapatot akarunk, az amerikaiaknak bizony pénzt kell tenni a dologba, Torres mellé egy méltó társat, Gerrard mellé is egyet elsősorban. Okos, jó szemű játékosokat, nem hajtógépeket, akikről másnap megírják, hogy "he worked his socks off" (ez Kuyttal kapcsolatban percenként kerül elő a Liverpoolfc.tv-n), ami nyilvánvalóan frankó eufémizmus arra, hogy béna, béna, de legalább próbálkozik.

Na, kibosszankodtam magam, most jöhet a világ legostobább könyve. Még négy-öt oldal bennem van ma estére.

2008. január 18., péntek

Still To Come

Az van, a tücsök rúgja meg, hogy már posztolni se érek rá. Rinyáltam én a napirendem miatt korábban is, de most nagyon bedurvult a dolog. A világ valószínűleg legostobább könyvét fordítom, február végéig ígértem, hogy elkészülök vele, úgyhogy az estéim halálok, tegnap is egykor fejeztem be, és mentem nyolcra dolgozni. De hát ez van, az ember ne panaszkodjon, ha van munkája, és végül is eszem ágában nincs tényleg. Csak fáradt vagyok, de hát puff neki, kibírom jól.

Két értelmes poszt viszont nagyon gyűlt bennem a héten, ezek most halasztva vannak határozatlan ideig. Szóval still to come:

  1. Dr Jekyll and Mr Hyde - about someone I spent umpteen years of my life with (In English, definitely)
  2. A világ legostobább könyvéről (lásd fent).

2008. január 12., szombat

He, who knocked that bastard off


Olvasom, hogy meghalt Sir Edmund Hillary. Sosem tudtam róla sokat, most utánaolvasgattam (idő hiányában kissé felületesen) azért, de mindegy is. Mindig is az ő mászása a számos nyelven beszélő, de írástudatlan Tenzig Norgayjal (aki már 1986-ban meghalt) volt az egyik leghátborzongatóbb "milyen lehet már" dolog bennem, azt hiszem.

Balatonátúszás után szokott eszembe jutni, amikor azon filózom, miért kellett nekem végigszenvedtem azt a két-három órát a vízben: because it was there. Erre persze basszus most kell megtudnom, hogy ezt nem is Hillary mondta, hanem George Mallory (de lehet, hogy ő sem), aki 1924-ben vagy feljutott az Everestre, vagy nem, le mindenesetre nem jött, 1999-ben találták meg a holttestét. (És 95-ben Mallory unokája felment - ez szép, ha ő lett volna a nagyapám, szerintem én is megcsinálom bármi áron.)

No de maradjunk Hillaryéknál.

Szóval milyen lehetett már ott állni 1953 május 29-én a legeslegmagasabb hegy legeslegtetején, és lenézni a világra?


Hátborzongató belegondolni, mit érezhetett az a két ember. Jó, hát biztos ma se semmi, de amikor tucatjával járnak expedíciók odafent, és 25 000 dolláros engedély megváltása után amatőröket is felvisznek (felteszem, azért nem akárkit), az már mégse ugyanaz.

Ilyenkor persze megint előjön az emberben rejlő kisfú: ha nagy leszek, majd én is, mondja valami odabent, és a franc se akar tudomást venni róla, hogy nem úgy megy a.

2008. január 8., kedd

Magyar hangja Jim Carrey

Ki volt az a totális idióta barom állat seggfej faszkalap büdösbunkó, aki úgy gondolta, hogy a Fawlty Towerst feltétlen szinkronizálni kell? Eleve halálra ítélt vállalkozás volt ugyan, de hát a Life of Brian meg a Holy Grail is egész nézhető magyarul, és a fordítás itt sincs alapvetően elbaszva...

Kerekes Józsefnek viszont fingja sincs az egészhez, könyörgök. Szánalmas, siralmas, borzalmas. Meg persze a többi hang is, Manuel is borzasztó gáz, Sybill is borzasztó gáz, Polly is borzasztó gáz. (De legalább nincs mindig másfél másodperccel a poén (a poén holtteste inkább) előtt bekeverve az eredeti hangulatos közönségnevetés helyett érkező konzervnevetés, mint a Couplingban.)

Alapvetően ellenzem a halálbüntetést, de nagyon szívesen bevezetném megint annak az embernek a kedvéért, aki kitalálta, hogy akkor ezt most nyomassuk magyarul.

2008. január 3., csütörtök

Downhill



If this isn't nice, I don't know what is.

2008. január 2., szerda

Pontokba szedve

  • pulyka
  • szósz m
  • emberek
  • rozé (is)
  • happy 21st birthday to everyone in general
  • zenék, amiket magamtól sose jutna eszembe hallgatni, de azér van, hogy tök jók mégis
  • dobhártyarepesztés
  • táncolás imitálása a szemöldökfa alatt
  • ürügyek
  • önjelölt youtube-dídzsék
  • a konfetti teljes hiánya
  • paca
  • pezsgő
  • meleg mosolyok, csupasz vállak
  • öt másodperc a konyhában
  • négy szó
  • orosz tajgafíling az éjszakában trojka tesztarossza nélkül
  • nem is nyálas puszi
  • töltött káposzta at 4 am*
  • hülye pofák a fényképeken
  • egy ágyban horkolás egy pasival (ezt osztotta a gép, micsinájjak)


If this isn't nice, I don' know what is.


*még most is káposztaillatút fingok
Blog Widget by LinkWithin