HP

Keveset írok mostanában, nyár van meleg, nem történik semmi, valahogy ihlet se nagyon van, meg persze dolgoztam is sokat. Oly annyira, hogy ma kitettem a javítások utáni utolsó pontot is a Night Road végére, holnap mesélek róla, hogy milyen volt.

De most csak azt említeném meg gyorsan, hogy a lehető legnagyobb tisztelettel, barátsággal és szeretettel nyugdíjaztam öreg laptopomat Bélát. Miután a két éve utólag vásárolt töltő is befosott, úgy döntöttem, nem új töltőbe fektetek be, hanem akkor már veszek egy új gépet, ami megfelel a mai kor követelményeinek (ezt nagyon szépen mondtam, azt hiszem).

Béla Toshiba, és mivel viszonyunk többé-kevésbé felhőtlennek volt mondható az utolsó pillanatig, márkahű akartam maradni, de aztán találtam egy tök megfelelő HP-t ócsóbbért, úgyhogy Hewlett Packardom van.

Egyébként egy vállveregetést kaptam magamtól, amiért a rafinált SATA-PATA problémák ellenére, meg annak ellenére, hogy rohadtul nem úgy működtek a dolgok, ahogy a rendszergazdánk meg a net mondta, telepítettem az XP-t (eszembe nincs Vistával szarozni, és a Linuxból is elegek voltak az eddigi kísérletek), sőt még a drájvereket is mindenhez, pedig se telepítő cédé (bezzeg volt egy tele liceszszerződéssel meg jótanácsokkal, hgoy ne gépeljek görbe háttal), se egy tisztességes manual. Akárhogy is, most frankón megy, egy dolog nincs rendben, a kábelen keresztül nem találja a gép a routert valamiért, de az nem baj, mert a WiFi hasít még a földszinten is, ami jó, mert ott sokkal hűvösebb van, úgyhogy holnap délután le is megyek oda dolgozni. Ja, meg valamiért a külső monitort nem bírom normális felbontásra állítani, pedig az fontos lenne. De majd megoldom.

Bélát meg majd ha lesz új töltő, Lócinak adományozom, hogy írhassa rajta tovább a zombis meg másmilyenes regényeit, amiket kitalált magának. Továbbá a HP naming rightja is őt illeti majd, ha a jövő héten hazajön végre az ország túlfeléről.

Bocs, tudom, hogy a kutyát nem érdeklik a számítógépeim. Csak két sort akartam, de I got carried away.