2009. július 25., szombat

Ötven

Apukám is eljött a diplomaosztómra annak idején, meg láttam, hogy fontos is neki, hogy ott legyek, úgyhogy én is elmentem tegnap az övére.

Így 72 felé persze nem most végzett. Igazából 59-ben járt a főiskola végére, úgyhogy most az aranydiplomáját kapta meg néhány korabeli évfolyamtársával együtt.

Egy ilyen diplomaosztó persze eleve tűrhetőbb, mint egy általános iskolai tanévzáró - határozott előnye vele szemben, hogy itt nem csacsascsáznak az ötödikesek -, de külön aranyos volt, ahogy az elején elmondták az öregek életét, és a kezükbe nyomták a cuccost. Mongyuk volt, aki érdekes érdekes felolvasandó életrajzot adott le magáról - "az 56-os forradalom hőse voltam" -, de hagyjuk.

Apám életrajzából persze kimaradt a legmagasabb szakmai elismerés meg a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, ami van neki (pedig ő állítólag beleírta), plusz épp lemerült az elem a fényképezőgépemben, de hát sebaj.

Majd remélem, Lóci is eljön, amikor én kapom meg az aranydiplomámat. 2043-ban. Az azér elég valószínű, hogy nekem nem lesznek olyan kitüntetéseim, amikről meg lehet feledkezni majd, de asse baj.

Az úgy jó lenne, ha a fiamnak is olyan apja lenne, amilyen nekem van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Blog Widget by LinkWithin