Benne vagyok a tévében

Rat race, taposómalom, mi kell még.

Április 15-ig City of Ashes, aztán elméletileg két hetem van befejezni a Before They Are Hanged-et, de a gyakorlatban az még vagy kéthavi munka, és már azt is tudom, utána mi következik. Chuck Hogan (Chuck Norris és Hulk Hogan szerelemgyereke volna tán?) Prince of Thieves címűje. Meglátjuk, a maga idejében persze írok majd róla.

Node, hogy ne legyen nagyon unalmas az élet, menet közben bevállaltam némi melót a Comedy Centralnak is. Feliratokat, a szinkronírás más történet, abba az ember nem vág csak úgy ukkmukkfuck bele.

Két standupról meg egy égetésről van szó; aggodalomra semmi ok, mindjárt elmagyarázom ez utóbbit is, előbb azonban a standupokról emlékeznék meg nem túl részletesen.

Brian Regan mérsékelten vicces, de tulajdonképpen aranyos fickó. A szóban forgó műsorának itt van egy részlete, ni, és ez mindjárt szemlélteti is, mitől nem volt olyan könnyű a dolog. Loitering, ja. Most szombaton este tízkor meg lehet tekinteni, hogy oldottam meg a problémát.

Carlos Mencia meg mexikói. Az azért nem mindegy, mert a San Franciscó-i műsor vastagon a helyi bőrszín típusú kulturális kavarról szólt, és hiába dőlt a röhögéstől az ottani színház közönsége, nekünk nem sokat mondanak a sokszor amúgy elég alpári stílusban előadott dolgok. Itt van a pápás vicc, ez a jópofább részek közé tartozik.

Az igazi gond az volt, hogy utólag derült ki, hogy máshogy kellett volna tördelni a sorokat meg egyebek, úgyhogy még utólag kapkodnom kellett vele egy sort. Mindennek tetejébe egyáltalán nem volt rá idő, hogy szerkesztő átmenjen rajta, úgyhogy sajna maradtak benn hibák. Plusz, az időzítő ember full fél sorokat lehagyott. Mindegy, ez már múlt szombaton volt, ismétlésről egyelőre nem tudok.

Na hát erről az égetés dologról meg kiderült, hogy az USA-ban bevett műfaj. A lényeg, hogy fognak egy magasröptű celebet, és más, amúgy kevéssé ismert celebek anyázzák (meg egymást is anyázzák közben). A dolog humorforrássa abban leledzik, hogy csúnyákat mondanak. A William Shatneres kiadásban például az úgynevezett poénoknak gyakorlatilag a nyolcvan százaléka arról szólt, hogy kinek milyen testrészében járt George Takei farka. Az egésznek saját weboldala is van, úgyhogy nyugodtan lehet tobzódni a részletekben.

Az időponttal kapcsolatban annyi biztos csak, hogy ez is szombati napon lesz, de hogy melyiken, azt még nem tudni. Egyszer már benne volt a műsorban, de mégsem adták le: állítólag túl trágár még a 18-as karikához is. Ez azért vicces, mert helyette Pamela Anderson égetése ment, ami éppen olyan trágár, kivéve, hgoy a feliratban a "dick" meg a "penis" következetesen "répa" fordításban bukkant fel. De vizuálisan ez meg még durvább volt, mint a Shatner. Szóval tudja a bánat.

Akárhogy is, élveztem ám, hogy kicsit kiruccantam a könyvekből. Hihetetlen, hogy mennyire tök mást kell csinálni. Annyival könnyebb, hogy nincsenek hosszú, leíró részek ezersoros körmondatokkal, viszont annyival nehezebb, hogy sokkal sűrűbben kerülnek elő hajmeresztő szójátékok, meg olyan kulturális hátterű dolgok, amiket meg kell próbálni valahogy adaptálni, különben a magyar néző nem ért belőle semmit.

Szóval másért jó, meg másért kihívás. És szívesen csinálom ezután is, ha úgy adódik.