Mert olyan ugye minden női magazinban meg low IQ tévéműsorban van, hogy házastársak között konfliktusforrás a felhajtva hagyott vécéülőke (szigorúan az összenyomorított fogkrémestubus után nyilván). Mondjuk vidám házaséveimből én ilyesmire nem emlékszem, de felhasználóbarát pasi lévén én rutinból lehajtom a fedőt hugyozás után. Amire viszont nem voltam felkészülve, az az, hogy ezért még anyázásban is lesz részem egy szép napon.
Történt, hogy tegnap két barátom lakásában aludtam, és egyikükkel valami félkettő környékén értünk haza némi kellemes pizzázás/sörözés/borozásból. Másikuk békésen aludt. Én elmentem vécére, amikor megvoltam a lényeggel, tettem, amit szoktam. Nem sokkal később alvó barátunk felugrik, és rohan. Mint később kiderült, távollétünkben elfogyasztott másfél üveg bort, és hát távolkeleti gyomor azt nehezen bírja. Midőn sebesen okádni kezdett, egy dologra nem volt felkészülve: igen, a lezárt vécéfedélre. Ugyanis egy lakásban, ahol két (a félreértések elkerülése végett: heteró) pasi él, a normál ügymenet az, ha a fedél nyitva van.
Nőtől ilyet pasi még nem kapott, ha felnyitva hagyta a vécétetőt, mint én tőle, miután végzett a takarítással (amihez egyébként szemernyi tehetsége nincs).
2007. június 8., péntek
Nézd meg, hova okádsz!
És hát ez ilyesmiről szól:
sztorizgatunk
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése