Narancssárga

Jól elmaradtam vele, mert még huszadikán történt, de Lóci fiam letette a narancssárga övvizsgát. Tök jó volt nézni, szerintem jobban nyomta a dobásokat, mint gyakorlás közben bármikor. Rendesen koncentrált, úgy mozdult, ahogy kellett, és röpült is az uke. Mongyuk szerencsére jó ukét kapott, aki nem félt esni, és nem is ugrott bele a dobásokba.

Csak sajna Lócinak most kicsit tele a hócipője a judóval, azt mondja, nem nagyon akar menni. Sajnálnám, ha elmaradna a dolog, borzasztó sokat ügyesedett meg erősödött nagyszerű edzők/pedagógusok/emberek kezei között. Abban reménykedem, hogy most a narancssárga öv ad neki egy lökést, és mégis lesz kedve januárban menni. Ha meg nem, hát talán később. Jó lenne.