Panaszkodtam itt a múltkor, hogy Kaposváron nem mutatták be a Tolvajok városát, pedig hát hiába voltam tök régen moziban, ezt mindenképpen meg szerettem volna nézni, ha már a film alapjául szolgáló Chuck Hogan-regény fordítása a lelkemen szárad. Viszont aztán úgy alakult, hogy a Tennis Classics meg az Sfportal szülinap miatt úgyis kedvenc fővárosunkban jártam, úgyhogy Sándorral, Andival meg Junnal fogtuk magunkat, és elmentünk megnézni.
Na most nem szeretnék általános filmművészeti kitekintést tenni, és tartalomismertetővel sem bíbelődnék, inkább azokat a dolgokat szeretném kipécézni, amik a filmet meg a könyvet megkülönböztetik. (A könyvről ugyebár beszámoltam a fentebb linkelt bejegyzésben, a filmről meg itt ír Sándor nálam sokkal elfogulatlanabbul.)
Először is mindenhol azzal jöttek, hogy Affleck Bostonban nőtt fel, szívügye a város, és mekkora szerepet kap a filmben is. Hát nem igazán kap. A könyv tele van Charlestownnal, Bostonnak azzal a negyedével, ahol állítólag a legtöbb az egy főre eső bankrablás az USA-ban, de a filmben legfeljebb egy-egy halvány utalás esik a helyszínre, voltaképp játszódhatna az egész bármelyik amerikai nagyvárosban. A könyvnek simán elhiszem, hogy valódi helyszíneken játszódik, a filmnek nem hiszek el semmit - és nyilvánvalóan nem is volt a cél a valódi Charlestown szerepeltetése. Ez nálam feltétlen veszteség.
Ami a dramaturgiát illeti, szétszedném a csajos szálat meg a bankrablósdit. Utóbbi volt az, amit Affleck teljesen máshogy zavart le, mint ahogy a könyvben szerpelt. A film eleji rablást, ahol Claire Keesey a képbe került, például egészen más módszerrel hajtották végre - ott pénzszállítók sem szerepeltek -, a középen kitalált autósüldözés helyett pedig a könyvben egy mozi kirablása szerepelt. Ezeknek a változatatásoknak persze nyilvánvalóan a hollywoodi filmek nézőinek kijáró pörgés becsempészése volt az oka - végtére is a közönség egy akciófilmre beülve lövöldözésre is számít meg ilyesmi. Érdekes amúgy, hogy a mozirablásnál szereplő biztonsági őrök családtagjainak neve meg a lakásuk visszaköszön a végén a baseballstadionban, ahol viszont a könyv szerint nem használták ezt a nyomozós megfélemlítős módszert.
Nekem a filmből az se nagyon jött át különben, hogy mennyire alaposan tervez meg Doug minden egyes rablást, milyen higgadt és megfontolt - mongyuk Jem haverjával ellentétben.
A csajos szálnak egy hangyabokányival több köze volt a könyvhöz. A fő bankrabló, Doug MacRay kicsit többet jár a kirabolt fiókvezető, Claire után, de végül valóban egy mosodában találkoznak, és ott beszélik meg a randit. Persze érthető, hogy kihagynak jeleneteket, hiszen így is több mint kétórás volt a film, de nekem az első randi (egy háztetőn a kivilágított város fölött) elég komoly kulcsjelenetnek tűnt kettejük szerelmének szempontjából ahhoz, hogy ne tűnjön így el a semmiben.
Még inkább zavar Doug és Claire szexjelenete - ugyanis a könyvben nem jutnak el idáig, merthogy amikor Claire behívná magához Dougot, ő inkább visszakozik, és azt mondja magának, csak akkor megy bele a dologba, ha a nő megtudja, mi történt valójában, és tiszta lesz a kép.
És amúgy Claire valóban megsejt valamit, aztán bizonyosságot is szerez - csakhogy nem az FBI-ügynöktől, mint a film szerint, hanem Doug testestársba oltott barátjától, Jemtől, aki rátör éjszaka, hogy megijessze és elriassza mindenféle esetleges vallomástételtől.
Jut eszembe, FBI-ügynök. Több filmelőzetesben is olvastam szerelmi háromszögről - csakhogy rohadtul nincs ilyen. Ellentétben a könyvvel, ahol Douggal együtt Frawley ügynök is valóban belezúg a nőbe, ai azért igen sokat számít a motivációk szempontjából. Mint ahogy egyébként Doug anonim alkoholistasága is számít bizony sokat, erre viszont legfeljebb utaltak a filmben - akkor már inkább hagyták volna a fenébe.
Más. Azt megértem, hogy hagyták a banda másik két tagját (Gloansyt és Dezt), hiszen mindent valóban nem lehet belezsúfolni egy forgatókönyvbe, viszont valami rejtélyes oknál fogva mégis találtak időt a lakótelepi fickók a könyvben sehol sem található összeverésére meg annak a kifejtésére, hogyan ölte meg Jem annak idején a fickót, aki Dougot akarta kinyírni - Chuck Hogannél ilyen sem volt. Egyébként tarkótetoválás sem volt, és mivel a végén ez semmiféle dramaturgiai szerepet nem kapott, nem értem, miért keverték bele.
A Virágárus és Doug ellentétét viszont keményen szájba rágták nekünk a vásznon, holott a könyvben gyakorlatilag semmilyen korábbi kapcsolatuk nincsen - sem nem ő csinálta ki Doug anyját, és az apját sem dugatta meg a börtönben a vidámfiúkkal. Ellenkezőleg, Doug apja hasonló vezér volt egykoron, és a börtönben is körülötte forog a világ. Ráadásul váratlanul kiderül, hogy 16 hónap múlva szabadul, és az a célja, hogy visszahozza az eljuppisodott Charlestwon régi "dicsőségét", ami persze újabb a normális életre vágyó Dougnak a menekülésre.
Egyébként egy-két kulcsjelenet meg stimmel teljesen - elsősorban Doug, Claire és Jem hármasa az étteremben (mínusz tetkó) meg Frawley 15 centis poénkodása a bárban Kristával, aki bezony éppen úgy nyomja fel a társaságot, mint a filmben.
Feltehetőleg kicsit zavaros voltam. A lényeg, hogy a filmben elvesztek kicsit a szereplők eredeti motivációi, ami engem határozottan zavart. Ettől még a film simán oké amúgy, jó dramaturgiával, jó képekkel, jó színészekkel, csak valahogy szokás szerint a könyv mégis jobb. De hát valószínűleg ez azért van, mert a könyv mindig jobb.
Különbe a vége is tök más. Elszpojlerezem, de úgy, hogy itt lesz a lenti bekezdésben fehér betűkkel. Aki kíváncsi, met úgyse olvassa el a könyvet (alapvető hiba), vagy elolvassa, csak le akarja lőni a poént (ez is), csak jelölje ki alant a szöveget, és látni fogja, mi a dörgés.
Odáig stimmel a dolog, hogy, miután lelép a stadinból, Doug lelövi a Virágárust, csakhogy eközben maga is megsebesül. Még elvonszolja magát Claire lakásáig, és éppen amikor Frawley is odaér, az előszobában meghal. Idézek.
"Claire levette a szeméről a kendőt. Mélyen Doug egyre homályosabb szemébe nézett. A kandallóban égő tűz jutott az eszébe, az izzó hamu, ami csak oly sokára hűl ki, miután az utolsó lángnyelv is ellobbant. Jó lett volna tudni, mit látott Doug MacRay, ahogy kialudt a szemében a fény. Jó lett volna tudni, mi hal meg utoljára egy tolvaj szívében."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése