Nyilván marha okos orvosok azt mondják, 7-8 óra alvás az ideális, különben irdatlanul nő a kardiovaszkuláris kipurcanás kockázata (kolosszális alliteráció). Halott vagyok.
Puszta kíváncsiságból jegyzetelnem kéne egyszer egy-két hétig, hogy mennyit alszom éjszakánként, de annyit jegyzetek nélkül is tudok, hogy keveset. Mondjuk egy átlagos hétköznap összejön öt óra, hétvégén sokszor megvan a nyolc talán - bár korántsem mindig -, akkor behozok valamennyit. (Az a nyolc ma hét volt, hattól délután egyig, beszámoló a II. Morzsi kupáról hamarosan érkezik.)
Szóval azt akartam mondani, hogy utálok aludni. Időpocsékolás. Az egyszerűség kedvéért számoljunk napi nyolc órás átlaggal, azt szokták sztandardnak venni, és végül is a mostani kevesebbet kiskölökkoromban azért valamelyest én is kompenzáltam tán. Na most nyolc óra az a huszonnégy órának a harmada, ami azt jelenti, hogy átlagos ember élete harmadát átalussza. Szánalmas. Röhej.
Mivel ugyebár 37 múltam, ez én esetemben több mint 12 évet jelent. Tizenkét évet! Mennyi értelmes meg értelmetlen, de jóleső dolgot lehetett volna csinálni ennyi idő alatt, te jó ég. Ha valaki feltalálná az alvást pótló tablettát, ezúton jelentkezem kísérleti nyúlnak a teszteléshez.
PS. Mindazonáltal a sok-sok bjútiszlípre esküsző embertársaim figyelmét felhívnám, hogy hivatkozott cikk szerint a több ugyanolyan rossz, mint a kevesebb.
2007. december 1., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése