Csinálom már egy ideje Robert E. Howardot, és azért most már kezdek zizegni rendesen.
Mindig tudtam, hogy nem szeretem a fantasyt, egy otromba nagy póz az egész, amiben valahogy érteni vélem, mi tetszik sokaknak, de én a falra mászom az őszintétlenségétől. Tudom, hogy mese meg minden, és ez nem is lenne baj, de nem bírom levetkőzni az érzést, hogy többnek akar látszani, mint ami valójában. Világok teremtésével játszik, ami jó, hát játsszon, de nemá komolyan vegye magát.
Persze ami engem igazán érint ebből a cuccból az a stílus. A mondatok már megint. Robert E. Howard minden egyes mondata hazugság. Pöffeszkedő, terjengős kégyók cirádákkal zsúfolt, mégis légüres térben.
Vegyünk egy egyszerű és howardi mércével kurta mondatot: "Into the west he raced like a shadow fleeing the dawn." Nemtom, szerintem röhejes. Nagyon komolynak, nagyon művészinek, nagyon eredetinek akar látszani, közben meg... Pff. Mondjuk fordításilag egy ilyennel még nincs nagy gond, elárulom, hogy az alábbi cucc lett belőle: "[A] hajó úgy vágtatott nyugat felé, mint a hajnal elől menekülő árnyék".
Valahogy a brutálisan naturalisztikusnak szánt csatajeleneteket se tudom különben komolyan venni, ha ilyenek vannak benne: "Barbed spears tore the heart, still beating, from the gory breast."
A hosszabb és rémesebb mondatokon való ironizáláshoz igazából nincs kedvem, de hát nem lenne nagy ügy, vannak ilyenek. Viszont a munka az munka, azon vagyok, hogy kihívásnak tekintsem, és inkább inspiráljanak az agyas szóvirágok, mert hát mégiscsak tisztességes szöveget akarok kiadni a kezemből.
Ráadásul a történet szinte másodlagosnak tűnik, ami van, az valami nagyon egyszerű lineáris semmiség a fenti ornamentumok mögé rejtve, meg az embernek néha az az érzése, hogy egy rafinált jelző kedvéért Howard bármit sutba dobna (vagyis dobott volna, merthogy ugye 1936-ban, 30 évesen öngyilkos lett). A karakterekhez képest pedig a Timur és csapata csupa jól kidolgozott, árnyaltan formált szereplővel van csurig. (Ráadásul meggyőződésem, hogy Timur simán lenyomná Conant.)
Ennél is alaposabb műelemzés helyett pedig inkább megyek aludni. Robert E. Howard mongyon le! Soha többé fantasyt.
Mindig tudtam, hogy nem szeretem a fantasyt, egy otromba nagy póz az egész, amiben valahogy érteni vélem, mi tetszik sokaknak, de én a falra mászom az őszintétlenségétől. Tudom, hogy mese meg minden, és ez nem is lenne baj, de nem bírom levetkőzni az érzést, hogy többnek akar látszani, mint ami valójában. Világok teremtésével játszik, ami jó, hát játsszon, de nemá komolyan vegye magát.
Persze ami engem igazán érint ebből a cuccból az a stílus. A mondatok már megint. Robert E. Howard minden egyes mondata hazugság. Pöffeszkedő, terjengős kégyók cirádákkal zsúfolt, mégis légüres térben.
Vegyünk egy egyszerű és howardi mércével kurta mondatot: "Into the west he raced like a shadow fleeing the dawn." Nemtom, szerintem röhejes. Nagyon komolynak, nagyon művészinek, nagyon eredetinek akar látszani, közben meg... Pff. Mondjuk fordításilag egy ilyennel még nincs nagy gond, elárulom, hogy az alábbi cucc lett belőle: "[A] hajó úgy vágtatott nyugat felé, mint a hajnal elől menekülő árnyék".
Valahogy a brutálisan naturalisztikusnak szánt csatajeleneteket se tudom különben komolyan venni, ha ilyenek vannak benne: "Barbed spears tore the heart, still beating, from the gory breast."
A hosszabb és rémesebb mondatokon való ironizáláshoz igazából nincs kedvem, de hát nem lenne nagy ügy, vannak ilyenek. Viszont a munka az munka, azon vagyok, hogy kihívásnak tekintsem, és inkább inspiráljanak az agyas szóvirágok, mert hát mégiscsak tisztességes szöveget akarok kiadni a kezemből.
Ráadásul a történet szinte másodlagosnak tűnik, ami van, az valami nagyon egyszerű lineáris semmiség a fenti ornamentumok mögé rejtve, meg az embernek néha az az érzése, hogy egy rafinált jelző kedvéért Howard bármit sutba dobna (vagyis dobott volna, merthogy ugye 1936-ban, 30 évesen öngyilkos lett). A karakterekhez képest pedig a Timur és csapata csupa jól kidolgozott, árnyaltan formált szereplővel van csurig. (Ráadásul meggyőződésem, hogy Timur simán lenyomná Conant.)
Ennél is alaposabb műelemzés helyett pedig inkább megyek aludni. Robert E. Howard mongyon le! Soha többé fantasyt.
Szia! Te szegény:)
VálaszTörlésGondolom, egyszer engem is elér a végzet, s kapok olyan könyvet, aminek a stílusa nem az én világom, sőt utálom.
Én most pihenőre is tettem magam február végéig, túl sok ember halt meg a billentyűzetemen. Cafatokra robbantak, kibeleződtek, elujjatlanodtak, elvesztették a fejüket... Amúgy jó volt, mondom, csak az romantikus részek fájtak, kicsit hiteltelennek éreztem. Azt hiszem, neked is ez a bajod Conannal. Olyan utóromantikus póz-terjengés talán?
Hát az utóromantikus póz-terjengés kifejezést nemigen tudom értelmezni. :) Arról van szó, hogy az első betűtől az utolsóig minden hiteltelen benne - mongyuk romantikus részek pont nem voltak, csak öldöklés meg kalandok, de nekem tényleg az is inkább komikusnak hatott, mint hűdedurvának.
VálaszTörlésKülönben nem direkt Conan, hanem novelláskötet, amiben van Conan is (azért emlegettem pont őt, mert mégiscsak a legismertebb Howard-figura, amióta Kalifornia kormányzója eljátszotta valamikor kisfiú korában).
Nem baj, van most közben egy gyerekkönyvem, majd írok arról is.
a romantikust nem a mai értelemben értettem, hanem olyan 19 szd utánérzésnek,
VálaszTörlésa pózt hiteltelen kiállásnak, a nagy hősiesség utánzásának
a terjengést annak, ami: csomó üres locsogás a nagy semmiről.
és az össze novella ilyen?
(A blogomra kitettem egy n.fordításomat én is, hátha érdekel)
Akkor a terjengés kivételével stimmel. A cselekmény megy előre ölég gyorsan, nem ragozza a semmit oldalakon keresztül, mint mongyuk Tolkien.
VálaszTörlésA fordításoda meg fogom nézni jól,csak nem ma este, asszem, még sok oldal áll előttem (de a gyerekest csinálom most, az könnyű).
Ne már, hogy vágtat az a hajó - ennél jobbat is tudsz te :)
VálaszTörlésAbszolút tudok, de ide ez illik. Éppen ez a bajom.
VálaszTörlésSzia
VálaszTörlésVan valami körülötte, gondolom, ami ezt akarja ide..., a száguld nem illik?
milyen gyerekkönyved van?
Lizó, Sándorral nem kell foglalkozni, ő csak kötekedni szeret. :)
VálaszTörlésKülönben ez így oly remek képzavar, hgoy tökre illik a szövegbe. A "vágtat"-hoz ragaszkodom.
Ó, de jó neked, h Te már ragaszkodhatsz szavakhoz,
VálaszTörlésén az első fordításomban két szót akartam megvédeni, simán illett hangulatilag
az egyik a kisarcolt test (a la Kaffka Margit), ezt meghagyták:)
a cikkant a szerkesztő visszatette, amikor pl József Attilával érveltem, de aztán a véglegesből mégis kivették:((
pedig nagy kár volt, mert nagyon ült, hiszen kevés szó van ami egyszerre hang és fényhatás is lehet, és itt egy villanó kés+a hangja a húsban kellett volna. Ez van...
(Mondjuk így a levegőben lóg, de tényleg emelte mindkét szó a szöveget)
A mostaniba azt írtam, 'szutyoknak tart" kiváncsi vagyok, az utolsó szűrőn átmegy-e...
Ja, az, hogy én ragaszkodom hozzá, nem jelenti azt, hgoy a szerkesztő bennehagyja. Mongyuk az még nem fordult elő, hogy bármilyen szerkesztő megkérdezett volna engem, hogy mit gondolok valamiről. Én leadtam, aztán megjelent, ahogy megjelent.
VálaszTörlésIlletve egy régi kiadónál - melynek nevét, meg egyáltalán létezését fedje a feledés jótékony homálya - egyszer annyira gáz melót végzett a drága (itt-ott pl. átírta a mondat egyik felét, a másik felét meg érintetlenül hagyta, miáltal semmiféle kohézió nem volt többé közöttük), hogy utána kértem, hadd nézzem meg a következő könyvet kiadás előtt, és akkor meg is kaptam.
De ehhez hasonlók általában átmentek jobb helyeken. Igaz, "cikkan"-nal még nem próbálkoztam. :)
Huszonkét könyv után már azért figyelhetsz rám stilisztikai kérdésekben :P
VálaszTörlésMellesleg, persze, kötözködöm, de a vágtat akkor is rossz. S ha ragaszkodsz hozzá, akkor csak makacsságból teszed, ami semmi jónak nem volt még gyökere.
Jeeeeeeeeeeeeeee
:)
Sziasztok, - Sándor, üdv:)
VálaszTörlésMár annak is örülni kell, hogy van szerkesztő - nekem eddig nagy nevek jutottak, szóval nem panaszkodhatom, jó volt velük dolgozni, és még vitatkozni is lehetett (nem nagyon kellett, vagy én nem vagyok vitázós, nem tudom)
Persze én nagyon az elején vagyok a könyvekkel, minden javításnak örülök, ám nem mindig értettünk egyet. De mivel egy évvel ezelőttig jobbára csak angol irányban írtam (nagyon sokat), nem okoz gondot, hogy az angol szövegből induljak ki az érveléssel, azt azért megalapozott tudással teszem, és el is fogadták.
Amúgy csak kérdezem, a mondatban mi a képzavar? nekem nem tűnik annak benne semmi.
Höhö, bagoly mondja verébnek, hogy makacs. :)
VálaszTörlésVan olyan szitu, ahol tényleg fura lenne, hogy vágtat a hajó (mer ezt tényleg képzavar, ha akarom), de ebben a szövegben tartom, hogy működik. Nem azér, mert csak, hanem tényleg.
Köszi a kommentet - el akarok tőle kérni még egyet, az überkemény (nem horror, de nagyon üt), csak hosszú és nem tudom, mikor érnék rá, s az utobbi időben hobbira már nem futotta:)
VálaszTörlésamúgy értelek, sok minden múlik a szövegkörnyezeten.
ez lesz a köv könyv:
http://www.youtube.com/watch?v=vySvlz8te-A
valamiért nagyon megy nekem a 'gyilkolászás'..., az igaz, h iszonyat fontos, h jól legyen fordítva, különben lapos lesz. Még a szavaknak is fájnia kell:)
Lizó: szia...
VálaszTörlésNem mindegy, hogy hol és hogyan fájnak azok a szavak :)
Lizó, és ez tényleg ilyen brutál, vagy csak színeztek rajta egy jót a trélerrel? Ha belegondolok, az én legutóbbi modellcsajos gyilkososomból is lehetett volna ilyen szemrevaló reklámot forgatni, pedig annyira brutálisan tán nem volt naturalisztikus. Csak úgy közepesen.
VálaszTörlésööö. áttételesen, a nyomozók szemével látod a végeredményt, tehát az nincs leírva -
VálaszTörlésellentétben a Hús jeleneteivel.
A szerkesztő szerint nagyon jó krimi (talán ha egy krimit olvastam életemben, én nem tudtam volna megítélni, de nagyon izgalmas, fordulatos volt, el is kértem a folytatást, de csak a trilógia 3. része volt meg bent - hááát, remélem, nem hagyják ki a 2.-at, na a 3. az tényleg durva már a téma miatt is: chat szobákból elcsábított, prostitúcióra készerített lányok után nyomoznak, de ez a háttér, mert ugye az első részben megkezdett összefonódások vannak a háttérben, de nagyon jó. Az is van vagy 22 ív.
szóval inkább lélektanilag durva ez a Die for Me, rettegés, sikoly, szemek kihunyó fénye azért van benne rendesen.
és nem olyan tingli-tangli amcsi fércmű mint a Beach Girl volt (na, AZ fájt, függetlenül attól, h jobb lett, mint az eredeti)
Ja, a lélektanilag durva az, amit úgy kell lefordítani, hogy ne nagyon nyomja le az embert. Ha úgy durva, hogy még jól is van megírva, az különösen nehéz eset.
VálaszTörlésIgen, a Húsnak pl ez volt a nagy erénye, a testi borzalomból döbbenetes erővel fordult át a lelki iszonyatba. lassan alászálltunk a lélek sötét bugyraiba.
VálaszTörlésOlvasóként is nagyon tesztett, szép angol angol szöveg és gondolatmenet. Olyan szép, hogy végig azon drukkoltam, el ne rontsam.
Erre csak annyit tudok mondani, hogy mivel én már gyerekkorom óta Conan fan vagyok, minden egyes fejezetét a könyvnek kívülről tudom szinte...És meg kell hogy mondjam hogy ez a felháborodás elég értelmetlen volt...:S:D Ha valaki beleolvas egy könyvbe és nem tettszik neki, akkor minek elemezgeti? Hogy ideggörcsöt kapjon tőle? Azmeg a másik, hogy az én észrevételem szerint Howard azért írta ebben a stílusban regényét, hogy az ember ezt a szeme elé tudja képzelni minta ott lenne minden egyes indulatos, heves pillanatnál és így ne tudja félbehagyni a könyv olvasását, és akár egy éjszakán át is olvassa...:D Persze ez az én véleményem és megértem ha valakinek nem tetszik már ez első mondattól kezdve...de akkor ne olvassa, mert az csak idegesíteni fogja:D És a fantasy se mondjon le, mert ez az a stílus, ami ha eg hétköznapi ember a kezébe vesz és olvassa, maga elé képzeli, minden feszültségét le dobhatja magáról egy ilyen indulatosan és nyers de mégis "művészinek látszó" mondatokkal spékelt stílusú könyvben...
VálaszTörlésNézd, ízlések és pofonok, abszolút nem nézlek hülyének vagy ilyesmi, mert neked tetszik, nem tartozom azok közé, akik magukat tekintik mércének. Ideggörcsöt nem kaptam amúgy, de tényleg az zavar az egészben (ami Tolkienben is), hogy hihetetlenül komolyan veszi magát. Amúgy Joe Abercrombie-t csinálom most, ami szintén fantasy, és imádom, mert dugig van iróniával, és úgy mesél, hogy tényleg mesél, nem orrba-szájba tirádás fellengzősködik.
VálaszTörlésAz meg teljesen biztos, hogy nem olvastam volna el magamtól egy fél oldalnál többet Howardból, de ha esetleg nem jött volna át, ezt én nem olvastam, hanem fordítottam. Meló. Ez van, nem én döntöm el, mit csinálok.
Mongyuk nem sírtam, amikor kiderült, hgoy annyiban marad a dolog, és nem kell befejeznem. Végül három novella készült el a kötetből (egyik sem Conan), nemtom, mi lesz velük. (Ráadásul abban sem nagyon bízom, hogy kifizetik valaha, amennyi elkészült.)