Németóra III. - A véres olló rejtélye

Az oké, hogy berakták egymást az üvegszekrénybe, meg felgyújtották az iskolát. Mindezt ugye németórán. Nohát a minap meg. Tartom éppen békésen a magam angolóráját, amikor kopogtatnak, és bedugja a fejét az ajtón a némettanárnő. Megállt bennem persze az ütő - és basszus, okkal. Gyere, mondta a csaj, K felvágta a karját. Mi van??? Majdnem elhánytam magam, folytatta, tiszta vér.

Na, bazmeg, ennek fele se tréfa. Rohanok föl az osztályterembe, keresem K-t, megtalálom. Él. Röhög. A többiek is. Mit csináltál, te szerencsétlen? Tegnap mondta anyád, hogy délután temetésre mentek, de azt nem, hogy a sajátodra.

Válaszul megmutatta a karját. Fogott egy ollót, és jó tíz centi hosszan felvágta - szerencsére csak - az alkarjának a felső részét. Ha nem is ömlött, de békésen szivárgott belőle a vér. Miért csináltad, te idióta? Hát, tanár úr, nem lesz tőle semmi bajom.

Na erre mit mondjak? Mindenesetre lebasztam, mert jobb nem jutott eszembe. Felhívtam délután apukát, elmeséltem, mi történt, nem árt, ha a szülők is tudnak róla. Így ha esetleg legközelebb az ütőerénél próbálkozik, fedezve leszek. Elmeséltem még a főnökségnek, meg el fogom mesélni a iskolaorvosnak, hátha jó lenne elrángatni a csávót valami pszichiáterhez.

K békés fickó különben, nem egy észlény, de próbálkozik, magatartási gond sose volt vele. Most meg valamiért tán föl akarta hívni magára a figyelmet. De miért? Nem tudom, kinek a temetésére mentek délután, de az is benne lehet esetleg?

És miért, de miért megint németóra közepén? Van heti három németjük, ha így megy tovább, örülök, ha az évzárón még életben lesz közülük egy-kettő.