2009. március 2., hétfő

Na akkor én is elmondom kurtán

Nem nagyon szokott kedvem lenni súlyos dolgokról írásban nyilatkozni, Sándor barátomnak viszont igen. Az ő blogbejegyzéséhez azért hozzászóltam, és gondoltam idemásolom az ottani kurta kommentet. Íme:

Szóval vannak emberek, akik lopnak, csalnak, ölnek, leköpnek, büdösek, gusztustalanok, undorítóak. Vannak, akik meg nem. Napi szinten kezelve a kérdést, teljesen mindegy, hogy ezek között az emberek között milyen arányban vannak a cigányok. Ha a cigányok 99 százaléka ilyen, akkor sem bűnhődhet miattuk a maradék 1 százalék - és nyilván nem a 99 százalék ilyen.

Hogy leképezzem a hétköznapokra. Azt szokták kérdezni, szeretném-e, hogy a gyerekem egy cigány mellett üljön az iskolában. Azt felelem, nem érdekel. Azt szeretném, ha normális, tiszta, becsületes gyerek mellett ülne, akár cigány, akár fehér, akár kanadai favágó és tuszi bkv-ellenőr szerelemgyereke.

Nem kérdés persze, hogy muszáj foglalkozni a cigányokkal kapcsolatos, nagyon is létező problémákkal, de ha azt ordibáljuk folyton, hogy a cigányok ilyenek meg olyanok, és ki kell irtani az összeset (majd cikinek érezvén a saját hülyeségünket, megjegyezzük, hogy azért akad három rendes cigány is valahol), az még annyira se visz bennünket sehova, mint ha homokba dugnánk a fejünket.

2 megjegyzés:

  1. tudod, én igen sokáig nem is értettem ezt a cigányozós dolgot, nekem alsótól kezdve volt nem egy cigány barátnőm, semmi különbséget soha nem láttam.
    max annyit, ez a lány itt szőke és kék a szeme (és folyton nyafog), ez meg fekete és sötét a szeme, napsütötte a bőre (és felszabadultan lehet vele játszani). Komolyan. Én így láttam. Sose voltunk eltiltva senkitől.
    Aztán felvilágosítottak, h itten kérem szépen státuszkülönbség van.
    Mellesleg a mai napig ugyanott élek, és sok régi cigánybarátnőm is, és nagyon fáj látni, h ezerszer többet kell küzdeniük, h eltartsák a családjukat, lenézik őket, a tanár beszól nekik a szülőin.
    s közben ismerek olyanokat is, nem keveset, akiknek az életét szó szerint pokollá tette egy-egy neveletlen család.
    Nem a cigányság a baj, csak ők előbb pottyantak ki sok-sok okból a hálószemeken. Ismerünk olyan embert, aki az egyik legdolgosabb, legbecsületesebb volt az itteni téeszben, aztán a rndsz-váltás után sehol nem kapott munkát, persze, hogy lecsúszott.
    (amúgy egy évig cigány szakkollégiumra is jártam a fősulin, na az érdekes volt nagyon)
    Mellesleg próbáljon meg valaki csak egy évig munka nélkül lenni, hiába kilincselni, nagyon demoralizál - a férjem szinte összement miatta, pedig nem néz szembe előítéletekkel.
    Én csak ennyit tennék hozzá, ha már felvetetted a témát.

    VálaszTörlés
  2. Igen.

    Eszembe jutott erről az egészről egy vidámabb történet.

    A fiam elsős volt, és úgy a néhányadik héten aszonta: "Apa, van egy néger osztálytársam."
    "?" - felelte Apa.
    "Hát, nem fehér a bőre."

    VálaszTörlés

Blog Widget by LinkWithin