Ötödikek lettünk a városi kispályás bajnokságban. Tekintve, hogy a csapat átlagéletkora valahol 40 körül jár (a magam 38 évével bőven a fiatalabbak között vagyok), ez azért királyság. Talán picit előbb is kerülhettünk volna, de hát egye fene, kábé a helyünkön vagyunk.
Node. Csütörtökön utolsó meccs az Egyetem ellen, akiktől az alapszakaszban 3:2-re kikaptunk. Most hiányzott két fontos ember középről meg elölről, úgyhgoy kevesen voltunk, viszont ketten kapusok, ilyenkor meg általában én vagyok az, aki megkapja az esélyt, hogy kibújjon belőle a rejtett csatárzseni, úgyhogy fölkaptam a rövidgatyát meg a pocakomon észbontóan szexin feszülő zöld megkülönböztetőmezt, és mezőnyjátékra készültem. És be is álltam a második félidő elején, amikor 2:0-ra vezettünk (mer ügyes gyerekek ezek ott az én csapatomban).
És pillanatokkal azelőtt, hogy ideje lett volna lejönnöm, beemeltem a harmadikat a ficakba. Még csak nem is a gólvonalról találtam el az üres kaput, hanem ahogy rávezettem a kapusra, elcsavartam mellette, egész jó kis gól volt. (Persze K így is lecseszett, hogy miért vártam annyi ideig a lövéssel, de hát nem is ő lenne...) Magamfajta kapusnak ritkán adatik meg az érzés (bár a régi csapatommal egyszer ötgólos voltam egy szezonban kábé öt mezőnyben játszott félidő alatt).
Szóval én rúgtam egy tisztességes kis szezon utolsó gólját.
Node. Csütörtökön utolsó meccs az Egyetem ellen, akiktől az alapszakaszban 3:2-re kikaptunk. Most hiányzott két fontos ember középről meg elölről, úgyhgoy kevesen voltunk, viszont ketten kapusok, ilyenkor meg általában én vagyok az, aki megkapja az esélyt, hogy kibújjon belőle a rejtett csatárzseni, úgyhogy fölkaptam a rövidgatyát meg a pocakomon észbontóan szexin feszülő zöld megkülönböztetőmezt, és mezőnyjátékra készültem. És be is álltam a második félidő elején, amikor 2:0-ra vezettünk (mer ügyes gyerekek ezek ott az én csapatomban).
És pillanatokkal azelőtt, hogy ideje lett volna lejönnöm, beemeltem a harmadikat a ficakba. Még csak nem is a gólvonalról találtam el az üres kaput, hanem ahogy rávezettem a kapusra, elcsavartam mellette, egész jó kis gól volt. (Persze K így is lecseszett, hogy miért vártam annyi ideig a lövéssel, de hát nem is ő lenne...) Magamfajta kapusnak ritkán adatik meg az érzés (bár a régi csapatommal egyszer ötgólos voltam egy szezonban kábé öt mezőnyben játszott félidő alatt).
Szóval én rúgtam egy tisztességes kis szezon utolsó gólját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése