2009. augusztus 3., hétfő

Tíz

Miután ugye tavasszal kifordítottam a bokámat, aztán amikor nagyjából helyrejött volna, megint kifordítottam, meglehetősen passzív tavaszom volt, piszok keveset sportoltam. Az utóbbi hetekben kezdtem csak el teniszezgetni, ami érdekes módon még mindig jobban megy, mint a monoton kocogás, mert attól már pár lépés után elkezd masszívan fájni a bokám.

Érdekes módon a kihagyás a testsúlyomon nem látszik meg különösképpen (dagadt vagyok, de nem jobban, mint eddig), de a kondimon annál inkább. Érzem, hogy lassú vagyok és gyenge önmagamhoz képest. (Szóval valahogy mégiscsak neki kéne állni annak az istenverte kocogásnak.)

Amikor pedig tavaly azt mondtam, hogy idén rendesen fogok edzeni a Balatonátúszás előtt, komolyan gondoltam. Ezentúl csak akkor állok neki, ha tudom, hogy van esélyem a 2 óra 30 perces szintidőre.

Viszont nagyon utálom Fonyódról nézni a Balatonon sorba álló árbocokat. Meg este nézni a tévében az úszókat. Erősen rászoktam már az átúszásra, határozott elvonási tüneteim voltak szombaton.

Jövőre majd nem szaggatom szét a bokámat, és akkor tényleg jön a tizedik.

2 megjegyzés:

  1. Mi lenne, ha a Balaton átúszásra úszással edzenél? Tuti nm menne ki a bokád?

    VálaszTörlés
  2. A bokakimenés az focizás közben volt, nem átúszásra edzés közben. Igazság szerint direkt az átúszásra nem szoktam edzeni, normális esetben a kondim elég szokott lenni a középmezőnyre, és az nekem tök jó.

    Úszással különben azért sem szívesen edzek a Balatonátúszásra, mert utálok úszni. :) Jó, néhányszor lemegyek előtte, de úszom ezer métert a medencében, és ki kell szállnom, mert betegre unom magam. Ennyi meg semmire nem elég. Kondit csinálni a futás sokkal jobb. Mondjuk azt se viszem túlzásba általában. Foci, tenisz, squash hetente minimum két-háromszor megteszi.

    VálaszTörlés

Blog Widget by LinkWithin